A teljes kiőrlésű gabonafogyasztás jelentősége a szív-, és érrendszeri megbetegedések megelőzésében

A világ számos országában az egészség megőrzésével kapcsolatos lehetőségek és fogalmak szorosan összekapcsolódnak a teljes kiőrlésű gabonatartalmú ételek fogyasztásával. Mégis a motorizált, felgyorsult világunkban, egyre több áldozatot szednek a helytelen életvitellel és táplálkozási szokásokkal összefüggő ún. "civilizációs" betegségek, mint például a szív-, és érrendszeri megbetegedések. A túltáplálkozás miatt kialakuló csökkent glükóz tolerancia, magas vércukorszint, az emelkedett vérzsír-szint, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind hajlamosítanak az ischaemiás szívbetegségek, szívinfarktus kialakulására. A kardiovaszkuláris kórképek a legtöbb európai országban a fő halálokok között szerepelnek és egyes becslések szerint a 2020-ra szerte a világon, vezető halálokká válhatnak. A rizikófaktorok csökkentésével és a kiegyensúlyozott, tudatosan tervezett táplálkozással -melynek alapját a teljes kiőrlésű gabonák képezik- számos a szív-, és az érrendszert érintő kórfolyamat és betegség megelőzhető (1,5).

A vízben oldódó élelmi rostok ( pektin, guár-gumi, béta-glükán) ugyanis előnyösen befolyásolják a szénhidrát anyagcserét, mivel csökkentik a szervezet inzulinigényét és a vércukorszintet. Vizsgálati adatok szerint a rostok fokozott mennyiségű fogyasztása csökkenti a szérum összkoleszterin-, LDL-koleszterin-, és trigliceridszintjét is.

A gabonaszemekben természetesen előforduló oligoszacharidok (pl. az oligofruktóz) egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy az ember tápcsatornájában a nem keményítő eredetű poliszacharidokhoz válnak hasonlóvá, és ugyancsak jó hatással vannak a vérben található lipidek szintjére, valamint a vércukorszintre (2).

Az oligoszacharidok további kiváló tulajdonsága, hogy remek édesítő és zsírhelyettesítő anyagok, tehát az energia-, zsír-, és szénhidrátszegény élelmiszerek gyártásánál, kiváló (természetes eredetű) az állománytulajdonságokat is kiválóan szabályozó adalékanyagokként jöhetnek számításba.

A vízben nem oldódó élelmi rostok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) bőséges fogyasztásának következtében a zsíroknak és a szénhidrátoknak kisebb része szívódik fel a tápcsatornából. Az oldhatatlan rostokat (melyeket az emésztőenzimek nem tudnak bontani) a vastagbélben élő baktériumok részlegesen képesek fermentálni és eközben a szervezet számára nélkülözhetetlen rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő, melyek a koleszterinszintézist is csökkentik.

A viszkózus rostok képesek késleltetni a gyomorürülést és fokozzák a jóllakottság érzést. Optimalizálják a tápláléknak az emésztőtraktuson való áthaladási idejét, eközben lassítják a szénhidrát molekulák emésztődését és megkötik a felesleges mennyiségű epesavakat, valamint a mérgező anyagcsere-termékeket (7). Közvetett módon fokozzák az epesavak szintézisét (koleszterinből).

Bruce és munkatársai vizsgálatukban finomított ételekkel, illetve természetes eredetű gabonafélékkel (teszt-étrend) tápláltak olyan egyéneket, akik vérében magas volt a lipidszint, így hasonlították össze a táplálékok élettani hatását (4). A teszt-étrend jellemzője volt, hogy növényi eredetű (kémiai) anyagokban gazdag, és szárított gyümölcsöt, magvakat, teát, valamint napi több mint hat adag zöldséget és gyümölcsöt tartalmazott. A finomított étrendet fogyasztók négy hét elteltével áttértek a természetes eredetű ételeket tartalmazóra. A teszt-étrend fogyasztása a vér koleszterinszintjének (LDL-koleszterinszint is) csökkenését eredményezte. Egyes táplálkozástani vizsgálatok szerint, a gabonafélék fogyasztási gyakorisága és a szívbetegségek kockázata között fordított arányosság van. A gabonaszemek illetve élelmi rostok bőséges fogyasztása akár 23-40%-kal csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának a kockázatát.

Johnston és munkatársai a fogyasztásra kész gabonatartalmú reggelizőpelyhek koleszterincsökkentő hatását vizsgálták 124 olyan, 40-70 év közötti férfi és nő részvételével, akiknek magas volt a koleszterinszintje. Ezek az önkéntesek naponta körülbelül 85 g zab vagy kukoricatartalmú (kontroll) reggelit fogyasztottak 6 héten keresztül. A kontrollcsoporttal összehasonlítva a zabot fogyasztó csoport tagjainak a szervezetében a teljes és LDL koleszterinszint, valamint az apoprotein B kb. 40%-os csökkenését figyelték meg (6).

Brown és társai vizsgálatukban (3) a zabból, psylliumból, pektinből származó rostokat vizsgálták, és úgy találták, mindegyikük jelentősen csökkenti a teljes koleszterinszintet.

A táplálkozási szokások és az elhízás közötti valamennyi összefüggés nem teljesen tisztázott (8), de említésre érdemes, hogy az elfogyasztott gabonamagvak mennyiségének növelésével párhuzamosan csökkenteni lehet a bevitt energiát, ez hatékony segítség lehet fogyókúránál (9). További megfigyelés, hogy a szokásosnál több teljes kiőrlésű gabonatermék, zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával, eredményesen csökkenthető a napi elfogyasztott étkezési zsiradékok és ezáltal a felvett energia-, koleszterin mennyisége is.

Felhasznált irodalom:

1. Adlercreutz, H.: Phytoestrogens - epidemiology and a possible role in cancer protection. Environmental Health Perspectives., 103, 103-112, 1995.
2. Anderson, J.W., Hanna, T.J., Peng, X & Kryscio R.J.: Whole grain foods and heart disease risk. Journal of the American College of Nutrition., 19, 291S-299S, 2000.
3. Brand, Miller, J.C.: Importance of glycemic indexes in diabetes. American Joufnal of Clinican Nutrition., 59, 747S, 1994.
4. Greenwald, P., Clifod, C.K. & Milner, J.A.: Diet and cancer prevention. European Journal of Cancer., 37, 948-965, 2001.
5. Baublis, A. J., Clydesdale, F. M., Decker, E. A.: Antioxidants in wheat-based breakfast cereals. General Foods World., 45, 71-74, 2000.
6. Shoff, S.M., Newcomb, P.A. et al.: Usual consumption of plant foods containing phytoestrogens and sex hormone levels in postmenopausal women in Wisconsin. Nutrition and Cancer., 30, 207-212, 1998.
7. Slavin, J.L., Jakobs, D. R. et al: The role of whole grains in disease prevention. Journal of the American Dietetic Association., 101, 780-785, 2001.
8. Walker, K.Z. & O'Dea, K.: Is a low fat diet the optimal way to cut energy intake over the long term in overweight people? Nutrition Metabolism and Cardiovascular Diseases., 11, 244-248, 2001.