Húsvéti ételek

A húsvéti ünnepek kapcsán minden emberben más és más népi hagyomány vagy gondolat elevenedik meg. Vannak, akik tudatosan készülnek a húsvéti ünnepekre, de vannak, akiknek az életében csak "üres szokást" jelent a kialakult társadalmi, szakrális szabályok szerinti étkezési hagyományok betartása.

Húsvéti hagyományok és népszokások

A keresztyénség egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, ekkor ünneplik a hívők Jézus Krisztus feltámadását. Véget ér a hústól való tartózkodás, a nagyböjt időszaka, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Ehhez az ünnephez is hozzákapcsolódott a munka tilalma. Régen nem végeztek még házimunkát sem. A népi hagyományok szerint, húsvét után már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni és megkezdődött a lakodalmak tavaszi időszaka. A X. század óta a katolikus szertartások részévé vált az "ételszentelés", mely máig is bevett szokás. A hívők a jellegzetesen húsvéti ételeket (sonkát, bárányt, kalácsot, tojást), és a bort szentelni viszik a templomba. Mindezt annak a reményében teszik, hogy a megszentelt húsvéti ételek majd megvédik őket -a hosszú böjt után- a mértéktelen evés kísértésétől. A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű eledele, amely az ártatlanul megöletett Jézus Krisztust jelképezi. Az élet és az újjászületés jelképének a tojást tekintik. A falvakban szokásos háztáji gazdálkodás következtében vált jellegzetessé a füstölt sonka fogyasztása. A télen megfüstölt sertés combja -amelyet a nagyböjt negyven napja alatt nem volt szabad elfogyasztani -, húsvétra éppen megérett és fogyasztásra alkalmassá vált. Egyes falvakban a "szentelt" ételek maradékai sem vesztek kárba, ugyanis mágikus célokra is felhasználták. Pl. a sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy majd sokat teremjen. A zempléni falvakban a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak majd. Szokás volt továbbá a húsvéti ételek maradékát tűzbe vetni azzal a babonás magyarázattal, hogy "akik a túlvilágon vannak, azoknak is legyen egy kis morzsa belüle". A húsvétot ugyan keresztény ünnepnek tartjuk, de jelképei, szokásai mélyen a pogány termékenységi kultuszokban gyökereznek.

Az étkezési tradíciók és veszélyei

A húsvéthoz éppúgy hozzátartozik vendégjárás, mint a különleges ételek elkészítése, és a nagy lakmározások. Azonban ilyenkor is érdemes ügyelni a mértékletes és változatos táplálkozásra hasonlóan, mint a hétköznapokban. A mértéktelen, válogatás nélküli, bőséges étkezéseket követően ugyanis felléphetnek emésztőszervi-, és epepanaszok. Veszélyes lehet továbbá a nagy zsír-, fehérje-, konyhasó tartalmú, bőséges étkezések sorozata a szív-érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek, vesebetegeknek, várandós kismamáknak egyaránt.

Általános tradícióvá vált, hogy az ünnepek alatt a vendégeket, locsolókat alkohollal kínálják. A mértékletes alkoholfogyasztás az egészséges embereknél nem is okoz problémát, de a túlzásba vitt italozás rosszullétet és "másnaposságot" okozhat. Azt is fontos megemlíteni, hogy 1 g alkohol 7 kcal energiát tartalmaz, majdnem dupla annyit, mint a szénhidrátok (4 kcal). Az alkoholos italok egy része ezen kívül jelentős mennyiségű cukrot és zsiradékot is tartalmaz (pl. tejszínes-, csokoládés likőrök).

Egyes alkoholtartalmú italok energia-, és szénhidráttartalma:



Például, ha valaki egy nap elfogyaszt 2 üveg sört, vagy 3-4 dl. édes bort akkor ezzel kb. 400-500 kcal "felesleges" energiához juttatja a szervezetét. Az energia-felvétel szempontjából ez olyan mintha 3-4 kiflit, vagy 2-3 db pogácsát, illetve 20 dkg kenyeret, esetleg 1 adag rakott burgonyát, netán 1 adag rántott pontyot fogyasztott volna el "folyékony formában". A fenti megjegyzés csak az energiatartalom tekintetében igaz, ugyanakkor az alkoholos italok nagymennyiségű, rendszeres fogyasztása a hazánkban népbetegségnek számító elhízás kockázatát tovább növelik.

Vendégváró ételek

A vendégváró házak hagyományos ételei a bárány, sonka, tojás, torma, amelyek szinte elmaradhatatlan kellékei az ünnepi asztalnak. A bárányhúst a régi magyar konyha gyakran használta, de ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb, energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak. A húsvéti ünnepek alatt természetesen szerepelhet a menüben csirke, pulyka, kacsa, liba vagy hal is.

A húsvéti sonka felhasználási és elkészítési lehetőségei szinte végtelenek. Reggeli ételként fogyasztható pl. tormával, főtt tojással, de kiválóan felhasználható szendvicsekhez is. Meleg főételek készítésénél szintén közkedvelt; intenzív íz-hatása miatt töltött-, rakott-, göngyölt-, csőbensült ételek és levesek ízesítésére egyaránt használható. A hagyományosan érlelt füstölt sonka igen sós, ezért meleg ételekhez való felhasználásakor a megszokottnál óvatosabban sózzunk. Energiatartalma és koleszterintartalma nagymértékben változhat a zsírtartalmától függően. Azok számára, akik testsúlyukra ügyelni szeretnének, csak napi 30-50 g zsírszegény termék elfogyasztása javasolt.

A hagyomány szerint, Magyarországon leggyakrabban kaláccsal, retekkel fogyasztották, a régi magyar konyhában ezen kívül almával vagy körtével is igen kedvelt volt.

A húsvéti menü elmaradhatatlan alapanyaga a tojás, melyet szintén sokféle módon lehet felhasználni. Használatos az ételek készítésénél lazító, dúsítóanyagként, vagy a hidegtálakon díszítéshez, továbbá hideg reggeliknél önálló ételként. A tojás gazdag forrásául szolgál a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjéi pedig minden életfontosságú aminosavat tartalmaznak. Viszont a koleszterintartalma magas (180 mg/ 1 db.), ezért heti maximum 3-4 db. elfogyasztása javasolható. Sok helyen készítenek a hagyományos húsvéti ételek mellé különféle majonézzel készült salátákat, amelyeknek igen magas a zsír és energiatartalmuk. Érdemes tehát a hidegtálakon minél több friss zöldségfélét, vegyes zöldségsalátát is felkínálni a túl magas energia bevitel elkerülése érdekében.

Az alföldön nagy hagyománya van a húsvéti kocsonya fogyasztásának. Alapanyagként rendszerint füstölt sertés körmöt és csülköt használnak fel és ettől a kocsonya-lé a megszokottnál sokkal ízesebb. A kocsonya levéről eltávolítják ugyan a látható zsírt, de a bőrös köröm és csülök még így is sok rejtett zsiradékot tartalmaz.

Az ünnepi étkezések és a húsvéti hidegtálak megszokott kiegészítői a kenyerek, és péksütemények. A ma már nagy választékban kapható magvas-, rozsos-, korpás kenyerek, kiflik, zsemlék változatosabbá, színesebbé és különlegesebbé tehetik az ételkínálatot. Magas rosttartalmuk révén csökkenteni lehet az ünnepi étkezések táplálkozási kockázatát.

A bőséges gyümölcsfogyasztás fontosságáról ilyenkor sem szabad elfeledkezni. Az alacsonyabb energiatartalmú gyümölcsöknek kiemelkedő szerepe van azért is, mert a nassolások egy részét ki lehet váltani velük. Készíthetünk belőlük vegyes gyümölcssalátákat, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele. Az ünnepi italok között helyet kaphatnak a gyümölcsturmixok, nektárok és a különféle bólék is.

A húsvét szintén kihagyhatatlan tartozékai a desszertek és édességek. A gyermekek -a hímestojás helyett- leginkább a csokinyuszit, csokitojást, tojáscukrot várják a locsolkodás idején. Az édesség és csoki fogyasztást érdemes ekkor is a mértékletes határokon belül tartani. Nem célszerű a gyerekeknek egész nap -a kiegyensúlyozott táplálkozás helyett- édességekkel jóllakni. Ebéd után azonban elfogyasztható 1 kisebb csokinyuszi, vagy csokitojás. Az ünnepi előkészületeknél (a sütemény receptek közül) érdemesebb gyümölcs-, illetve puding alapú desszerteket kiválasztani, mert ezeknek jóval alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros, omlós tésztáknak. A vendégek valószínűleg több helyen és többször fogyasztanak majd desszertet, ezért a süteményeket ajánlatos apró szeletekre vágni, és így tálalni. A fogyókúrázóknak valamint a cukorbetegeknek még az édesítőszerrel készített süteményekből is csak mértékkel, egy kisétkezés helyett szabad fogyasztaniuk.

Húsvét idején sem lehetetlen a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozást megvalósítani, de szükség van az alapanyagok, a receptek és az ételek tudatos megválogatására.