Teljes kiőrlésű gabonák és a szív-ér rendszeri megelőzés

Az egészség megőrzésével kapcsolatos lehetőségek és fogalmak a világ számos országában szorosan összekapcsolódnak a teljes kiőrlésű gabonatartalmú ételek fogyasztásával. A motorizált, felgyorsult világunkban mégis egyre több áldozatot szednek a helytelen életvitellel és táplálkozási szokásokkal összefüggő ún. civilizációs bántalmak, amilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek. A túltáplálkozás miatt kialakuló csökkent szőlőcukortűrés, a magas vércukorszint, az emelkedett vérzsírszint, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind isémiás szívbetegségek és szívinfarktus kialakulására hajlamosítanak. A szív-ér rendszeri kórképek a legtöbb európai országban a fő halálokok között szerepelnek, s némelyek becslése szerint 2020-ra világszerte vezető halálokká válhatnak. A kockázati tényezők csökkentésével és a kiegyensúlyozott , tudatosan tervezett táplálkozással - amely teljes kiőrlésű gabonákon alapul - számos szív- és érrendszeri kórfolyamat megelőzhető (1, 2).

A vízben oldódó élelmi rostok (pektin, guárgumi, béta-glükán) ugyanis előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét, mivel csökkentik a szervezet inzulinigényét és a vércukorszintet. Vizsgálati adatok szerint a rostok fokozott mennyiségű fogyasztása csökkenti a vérsavó összkoleszterin-, LDL-koleszterin- és trigliceridszintjét is.

A gabonaszemekben előforduló oligoszacharidok (pl. oligofruktóz) egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a nem keményítő alkott a poliszacharidokhoz válnak hasonlóvá az ember tápcsatornájában, s jó hatással vannak a vér lipidjeinek szintjére, valamint a vércukorszintre (3).

Az oligoszacharidok további kiváló tulajdonsága, hogy remek édesítő- és zsírhelyett esítő szerek. A vízben nem oldódó élelmi rostok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) bőséges fogyasztása következtében a zsírok és a szénhidrátok kisebb része szívódik fel a tápcsatornából. Az oldhatatlan rostokat (amelyeket az emésztőenzimek nem képesek lebontani) a vastagbélben élő baktériumok részlegesen fermentálják, s eközben a szervezet számára nélkülözhetetlen, rövid szénláncú zsírsavakat hoznak létre, amelyek a koleszterinszintézist is csökkentik. A viszkózus rostok képesek késleltetni a gyomor ürülését, s fokozzák a jóllakott ság érzését. Optimalizálják a tápláléknak az emésztőtraktuson való áthaladási idejét, eközben lassítják a szénhidrát- molekulák emésztődését, s megkötik a felesleges mennyiségű epesavakat és a mérgező anyagcseretermékeket (4). Közvetett módon fokozzák az epesavak (koleszterinből való) szintézisét is. Bruce és munkatársai finomított ételekkel, illetve természetes eredetű gabonafélékkel (tesztétrenddel) tápláltak olyan egyéneket, akiknek a vérében magas volt a lipidszint, így hasonlított ák össze a táplálékok élett ani hatását (5). A tesztétrend növényi eredetű anyagokban gazdag volt, és szárított gyümölcsöt, magvakat, teát, valamint napi több mint hat adag zöldséget és gyümölcsöt tartalmazott . A fi nomított étrendet fogyasztók négy hét elteltével átt értek a természetes eredetű ételekre. A tesztétrend a vér koleszterinszintjének (LDL-koleszterin-szintjének is) csökkenését eredményezte. A gabonaszemek, illetve az élelmi rostok bőséges fogyasztása akár 23-40%-kal csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Johnston és munkatársai a fogyasztásra kész, gabonatartalmú reggelizőpelyhek koleszterincsökkentő hatását vizsgálták százhuszonnégy olyan negyven-hetven év között i férfi és nő részvételével, akiknek magas volt a koleszterinszintje. Az önkéntesek naponta körülbelül 85 g zab- vagy kukoricatartalmú (kontroll-) reggelit fogyasztott ak hat héten keresztül. A kontrollcsoportt al összehasonlítva a zabot fogyasztó csoport tagjainak a szervezetében a teljes és az LDL-koleszterin-szint, valamint az apoprotein B kb. 40%-os csökkenését figyelték meg.

Brown és munkatársai (6) a zabból, a dél-európai útifű ún. bolhamagjából (pszilliumból) és a pektinből származó rostokat vizsgálták, s úgy találták, mindegyikük jócskán csökkenti a teljes koleszterinszintet.

Az elfogyasztott gabonamagvak mennyiségének növelésével párhuzamosan csökkenteni lehet a felvett energiát, s ez hatékony segítség lehet fogyókúránál (7, 8).

A szokásosnál több teljes kiőrlésű gabonatermék, zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával eredményesen csökkenthető a naponta elfogyasztott étkezési zsiradékok, a felvett energia és koleszterin mennyisége is.