A tenger gyümölcsei

A tenger gyümölcsei közé a rákok (pl. garnélarák, tigris-, király-, tarisznyarák, homár, languszta stb.), és puhatestűek (pl. osztriga, kékkagyló, polipok, tintahal stb.) sorolhatók. Közös jellemzőjük, hogy nagy a tápértékük és hazánkban különleges, ínyenc falatoknak, delikát élelmiszereknek számítanak. A szupermarketekben főleg fagyasztva, vagy konzervként kerülnek forgalomba. Az ízeltlábú rákok egész teste szelvényezett, melyeket megkeményedett külső váz (páncél) borít. Ezt időnként levedlik, s helyette "kényelmesebb" új páncélt növesztenek. A puhatestűek egy részét (kagylók) kívülről két részből álló mészhéj védi, más részüket (polipok, tintahalak) azonban nem védi szilárd "burok".

A legismertebb és a legkeresettebb kagyló az osztriga. Természetes élőhelyein ezért nagyon megritkult, napjainkban főleg mesterségesen "osztrigapadokon" tenyésztik. Az ínyencek nyersen, vagy frissen facsart citromlével ízesítve fogyasztják. Az összes természetes élelmiszer között az osztrigakagyló cinktartalma a legmagasabb. A cink fontos a nemi szervek megfelelő működéséhez és már régóta a libidót (nemi vágyat) serkentő hatásúnak tartják. Hiánya meddőséget, impotenciát okozhat. A legenda szerint Casanova étrendjében minden nap szerepelt az osztriga.

Az ízeltlábú rákok viszonylag kevés energiát, sok fehérjét és ásványi anyagot tartalmaznak (kalcium, magnézium, jód). Jó részük gazdag B1-, B2-, B12- vitaminban, niacinban melyek a vérképzéshez és az idegrendszer egészséges működéséhez szükségesek. Jó forrásai a szelénnek (pl. homár, garnélarák stb.), mely antioxidáns hatásával ellensúlyozhatja a szabadgyökök daganatkeltő és tumor növekedést serkentő hatását az emberi szervezetben. A rákfélék zsírtartalma a legszárazabb halakéhoz hasonló, de koleszterintartalma 40-50%-al is meghaladhatja a halak koleszterintartalmát. Egyes vizsgálatok szerint azonban a rákok nem növelik a vér koleszterin szintjét, mivel csekély zsírtartalmúak, és belőlük alig szívódik fel a koleszterin. Az ehető kagylók (puhatestűek) szintén kiemelkedően jó fehérjeforrások, többszörösen telítetlen zsírsavtartalmuk a halakéval vetekedhet, de koleszterint nem, vagy csak nagyon keveset tartalmaznak.

Fontos ügyelni arra, hogy az emberi fogyasztásra szánt "tengeri herkentyűk" tiszta, szennyeződésmentes vizekből származzanak. Ugyanis pl. a puhatestűek (kagylók) csillóik segítségével szűrik ki a táplálékukat, és testükben felhalmozódnak mindazok a szennyeződések (nehézfémsók, mikroorganizmusok), amelyek a vízben megtalálhatók. Élelmiszer-biztonsági megfontolásokból, ezért a mesterségesen -tiszta vízben- tenyésztett kagylók vásárlása és fogyasztása a legcélszerűbb.

A gyorsan romló élelmiszerek közé tartoznak, ezért a frissen beszerzett termékeket sem tanácsos hosszasan tárolni a hűtőszekrényben. Mélyhűtőben azonban több hónapig is eltarthatóak. Felengedés után a lehető legrövidebb idő alatt fel kell használni, illetve el kell fogyasztani. Az ehető részek sütve, főzve, grillezve fogyaszthatók és ma már egyre gyakrabban helyet kapnak a receptkönyvek leves, mártás, saláta vagy egyéb főételei között is.

A tenger gyümölcseinek magas a purin tartalmuk, ez miatt a köszvényes betegek tüneteit súlyosbíthatják. Számukra csak kis mennyiségben és ritkán javasolható a fogyasztásuk. A kagylók és a rákok a halaknál és egyéb más hústermékeknél jóval gyakrabban okozhatnak allergiás tüneteket, ilyen esetben fogyasztásuk teljesen ellenjavallt.